A megújuló energiaforrások egy részének a nagy hátránya a hagyományos erőművekkel szemben, hogy időjárásfüggők, és így nehezen szabályozható és tervezhető a termelésük. Ilyen energiaforrások főként a nap- és szélenergia, hiszen éjjel nem süt a nap, szélcsendben pedig nem forog a szélkerék. Az egyik megoldás a megtermelt többletenergia eltárolása és mikor nem áll rendelkezésre elég megújuló energia az eltárolt energiával lehet pótolni. Ennek megvalósításához azonban nagy kapacitású energiatárolókat szükséges kiépíteni, amik nagy helyet foglalnak, költségesek, és folyamatos karbantartást igényelnek.
Másik lehetőség a hagyományos erőművek irányítása, hogy a megújuló energiaforrásból kieső szükséges energiát megtermeljék, így megtartva a villamos hálózat energiaegyensúlyát. Azonban minden erőműnek megvan a maga szabályozási sebessége, tehát sok esetben a gyors teljesítmény változásokat (pl naperőművek esetén felhőátvonulás) nem tudják követni. Lehetőség van az összeurópai villamos hálózaton a többletenergiát energiatőzsdére vinni és ott eladni, valamint az energiahiányt
határon túlon megtermelt energiával kiváltani. Azonban a kereslet-kínálat szabályai szerint nagy túltermelés esetén az energia ára csökken, egyes esetekben akár negatív tartományba is mehet.
A kutatás keretében leírásra került egy, a napelem hőmérsékletét is figyelembe vevő, besugárzott teljesítmény, környezeti homérséklet és szélsebesség alapján energiatermelést számoló PV modell. A termelés előrejelzés alapjául időjáráselorejelzési modelleket használunk. Az általunk javasolt PV modell mért adatokkal történő verifikálását és időjárás előrejelzés adatokkal történő validálását is elvégeztük. Összességében elmondható, hogy napos időben az előrejelzés pontos. Felhős idő esetén az termelés kvantitatív becslése nem, csak a kvalitatív viselkedés jósolható meg. A napi várható termelés kellő pontossággal becsülhető az előrejelzésben szereplő felhőzet függvényében.
